Átadás-átvételi útmutató — kötelező dokumentumok, jogszabályok, gyakori hibák

Ez az útmutató azoknak készült, akik először találkoznak egy átadás-átvételi eljárás előkészítésével — tipikusan költségvetési szervek gazdasági vezetőinek, állami tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi és vagyongazdálkodási szakembereinek, valamint önkormányzati intézményeknek.

Az alábbiakban összefoglaljuk: mikor kötelező az átadás-átvétel, melyik jogszabály mit szabályoz, milyen dokumentumokat kell elkészíteni, és melyek a leggyakoribb hibák, amelyeket 18 év alatt láttunk.

1. Mikor kötelező az átadás-átvétel?

Négy fő kiváltó esemény:

  • Vezető személyének változása — államigazgatási szerveknél, költségvetési szerveknél, és sok esetben állami tulajdonú gazdasági társaságoknál is. A 93/2018. (V. 4.) Korm. rendelet kötelezően írja elő az átadás-átvételi eljárást a vezető (vagy az ezzel egyenértékű tisztségviselő) személyének megváltozása esetén.
  • Intézmény-átalakulás, -összevonás, -szétválás, -megszüntetés — a központi államigazgatási szervek és más szervek átalakítása esetére szintén a 93/2018. Korm. rendelet alkalmazandó. Költségvetési szervek esetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) és végrehajtási rendelete, a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) szabályait kell alkalmazni.
  • Jogutódlás — egyik jogi személyről másikra átszáll a feladat és a vagyon. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vagyontv.) határozzák meg a kereteket.
  • Vagyonkezelői jog átszállása — a vagyonkezelő szerv változik, az eszköz fizikailag akár ugyanott is maradhat. A 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet és a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) együtt szabályozzák a számviteli kezelést.

2. Melyik jogszabály mit szabályoz?

Jogszabály Mire vonatkozik
93/2018. (V. 4.) Korm. rendelet Központi államigazgatási szervek és más szervek átalakítása, valamint a vezető személyének változása esetén lefolytatandó átadás-átvételi eljárás. Vezetőváltáskor ez a fő hivatkozás.
4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) Az államháztartás számvitele. Leltározás, eszközátadás könyvelési szabályai, mérlegen kívüli (0. számlaosztály) nyilvántartás.
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtási rendelete. Eljárási határidők, ellenjegyzési szabályok.
2011. évi CXCV. törvény (Áht.) Az államháztartásról. A költségvetési szervek alapításának, megszüntetésének, átalakításának kerete. A gazdasági vezetői felelősség §§ 37–38.
2000. évi C. törvény (Számviteli törvény, Sztv.) Általános számviteli követelmények — leltározási kötelezettség, leltárkészítés szabályai.
2007. évi CVI. törvény (Vagyontv.) Az állami vagyonról. Állami tulajdonú gazdasági társaságoknál fő hivatkozás.
254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet Az állami vagyonnal való gazdálkodás részletszabályai.
2011. évi CXCVI. törvény A nemzeti vagyonról.
1995. évi LXVI. törvény A köziratokról és a magániratokról. Iratjegyzék és levéltári kötelezettségek — gyakran kihagyják, pedig kötelező.

3. Milyen dokumentumokat kell elkészíteni?

A négy alapelem (a sorrend nem véletlen):

  1. Átadás-átvételi jegyzőkönyv — a felek, a jogcím, a tárgy, a felelősségi nyilatkozatok, a dátum és az aláírások.
  2. Tételes eszközleltár mint melléklet — minden tárgyi eszközről: leltári szám, megnevezés (típus, gyári szám), mennyiség, fizikai állapot, bruttó érték, elszámolt értékcsökkenés, nettó érték.
  3. Kiegészítő műszaki és jogi dokumentáció — ingatlanokhoz tulajdoni lap, gépekhez törzskönyv és műszaki vizsgaokmányok, szoftverekhez licencszerződések.
  4. Adó- és számviteli bizonylatok — egyedi tárgyieszköz-kartonok (analitika), térítésmentes átvétel esetén számlát helyettesítő okmány az Áfa törvény szerinti formában.

Költségvetési szerveknél további külön kötelezettségek:

  • Vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet — átalakulás, egyesülés, szétválás esetén, a tulajdonosi döntés megalapozásához.
  • Végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár — a megszűnés vagy szétválás napjára (mint fordulónapra), könyvvizsgáló által ellenőrzött formában.
  • Iratjegyzék és — ha kell — selejtezési jegyzőkönyv a Magyar Nemzeti Levéltár felé.

4. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei

Legalább három eredeti példányban kell kiállítani. A kötelező részek:

  • A felek adatai — átadó (megszűnő/átalakuló szervezet), átvevő (jogutód vagy az állami tulajdonosi joggyakorló), pontos megnevezésekkel, székhellyel, PIR törzsszámmal (költségvetési szerveknél), képviselők neveivel és beosztásával.
  • A jogcím rögzítése — utalás a megszűnést, átalakulást, vezetőváltást elrendelő alapítói/tulajdonosi határozatra vagy jogszabályra (pl. „X miniszteri rendelet, 2026. évi XX. szám”).
  • Az átadás tárgya — utalás a jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képező tételes leltárra (1. számú melléklet).
  • Pénzügyi adatok — összesített bruttó érték, elszámolt értékcsökkenés, nettó érték.
  • Felelősségi nyilatkozatok — átadó nyilatkozata az eszközök jog- és kellékszavatosságáról, az átadás időpontjáig terjedő szabályszerű használatról; átvevő nyilatkozata az átvételről és a könyvelési kötelezettségvállalásról.
  • Záró rendelkezések — az alkalmazandó jogszabályok megnevezése (Sztv., Áhsz.), a példányszám, az aláírások.
  • Dátum és aláírások — átadó és átvevő képviselője, gazdasági vezetők (költségvetési szerveknél kötelező ellenjegyzés), leltárfelelős, tanúk.

5. A tételes eszközleltár — kötelező adatok

Minden eszközről táblázatos formában:

  • Sorszám
  • Leltári szám
  • Eszköz pontos megnevezése (típus, gyári szám)
  • Mennyiség (db)
  • Fizikai állapot (üzemképes / sérült / selejtezésre érett)
  • Bruttó érték (Ft)
  • Elszámolt értékcsökkenés (Ft)
  • Nettó könyv szerinti érték (Ft)
  • Megjegyzés (pl. „0 Ft-ra leírt, de működőképes”)

A táblázat végén összesítő sor: tételszám, bruttó összeg, ÉCS összeg, nettó összeg.

6. A 0 Ft-ra leírt, de használható eszközök kezelése

Ez az egyik leggyakoribb buktató. A teljesen leírt (számvitelileg 0 Ft nettó értékű), de fizikailag még használható eszközöket nem szabad automatikusan leselejtezni az átadás során — ha az átvevő igényt tart rájuk és működőképesek.

A helyes eljárás:

  • Bruttó értéken átadás: a leltárban szerepelteti a bruttó értéket (pl. 210 000 Ft), az elszámolt értékcsökkenést szintén ennyit (210 000 Ft), és a nettó értéket 0-ban.
  • Megjegyzés mező kötelező: „Működőképes, használatra alkalmas, teljesen leírt eszköz”.
  • Az átvevőnél is ezen a bruttó értéken aktiválja az eszközt, a 100%-os értékcsökkenéssel együtt. A nyilvántartásból nem hagyható el.
  • Mérlegen kívüli (0. számlaosztály) nyilvántartás: mivel a mérleg főösszegét nem növeli, az átvevő szervnél a 0. számlaosztályban (Nyilvántartási számlák), úgynevezett „könyvviteli számlán kívüli” tételként is rögzíteni kell darabszám és bruttó érték szerint. Ez biztosítja, hogy a következő éves kötelező leltározáskor az eszközök ellenőrizhetőek legyenek.

7. Vagyonkezelői jog vs. használati jog átadása

Egy eszköz fizikailag ugyanott maradhat, miközben a vagyonkezelői jog átszáll egyik szervezetről a másikra. Ilyenkor:

  • A 254/2007. Korm. rendelet és az MNV Zrt. által kibocsátott eljárási dokumentumok alkalmazandók.
  • A jegyzőkönyvben külön szakaszban kell rögzíteni, hogy tulajdonjog, vagyonkezelői jog, vagy csak használati jog száll-e át.
  • Az átvevő szervnek az Áhsz. szerinti, jogfolytonosság alapú könyvelést kell alkalmaznia: a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés is átszáll, az átvevő nem új bekerülési értékkel aktivál.

8. Iratjegyzék és levéltári kötelezettség

Külön kötelezettség, amit gyakran elfelejtenek. Az 1995. évi LXVI. törvény szerint a megszűnő vagy átalakuló költségvetési szervnél keletkezett, megőrzendő iratokat dokumentálni és a jogutód, illetve a Magyar Nemzeti Levéltár részére átadni kell.

Az iratjegyzék kötelező részei:

  • Iratcsoport megnevezése
  • Évkör
  • Mennyiség (iratfolyóméter vagy doboz)
  • Megőrzési idő
  • Átvevő szerv

Selejtezésre javasolt iratokról külön selejtezési jegyzőkönyv készül, amit az illetékes levéltár hagy jóvá.

9. A 10 leggyakoribb hiba

  1. A 0 Ft-ra leírt eszközöket leselejtezik az átadás előtt — pedig fizikailag még használhatók és az átvevő igényt tartana rájuk.
  2. A jegyzőkönyvben nincs hivatkozás arra a határozatra vagy jogszabályra, amely az átadást elrendelte.
  3. Az analitikus nyilvántartás és a főkönyv között hónapok óta meglévő különbözetet az átadás napján próbálják rendezni — kapkodva, hibásan.
  4. A vagyonkezelői jog átadását külön szakaszban nem rögzítik — később kiderül, hogy a tulajdonjog és a vagyonkezelői jog nem ugyanott van.
  5. Az iratjegyzéket egyáltalán nem készítik el — pedig az 1995. évi LXVI. törvény ezt kötelezően írja elő.
  6. Számla helyett számlát helyettesítő okmányt kellene kiállítani — vagy fordítva. Az Áfa törvény szerinti megfelelő bizonylatot kell használni.
  7. Az ellenjegyzés (gazdasági vezető, leltárfelelős) hiányzik vagy nem a megfelelő személy aláírása szerepel.
  8. Az átvevő nem a jogfolytonosság szerinti bruttó és ÉCS értékkel aktivál, hanem új bekerülési értékkel — ezzel hibás amortizációs sorozatot indít el.
  9. A licencszerződéseket és a szellemi termékek felhasználási jogait nem dokumentálják az átadásban — később jogvitákhoz vezet.
  10. Az átadás napját követően nem azonnal könyvelik az eszközmozgásokat — a két szervezet könyvelésében hónapokig tartó eltérés alakul ki.

Tudunk segíteni

Ha az Ön intézménye most áll vezetőváltás vagy átalakulás előtt, két csomaggal vagyunk készen:

Térítésmentes telefonos konzultáció — 24 órán belül visszahívjuk

📞 +36 30 638 0462
✉ karika.sarolta@vonalkodosleltar.hu

Ez a tartalom tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a szakjogászi vagy szakkönyvelői véleményt. A jogszabályi hivatkozások a 2026. május 15-i állapot szerint értendők; időközi változás esetén a hatályos szöveg az irányadó.