93/2018 — amit minden új közintézményi vezetőnek tudnia kell az első héten

Új közintézményi vezetőként az első hetekben sok dolog érkezik egyszerre. A jogszabály egyik követelményéről, ami az első naptól ketyeg, érdemes az elejétől tudni: a 93/2018. (V. 4.) Korm. rendelet szerinti átadás-átvételi eljárás.

Mire vonatkozik?

A 93/2018. Korm. rendelet a központi államigazgatási szervek és más szervek átalakítása, valamint a vezető személyének változása esetén lefolytatandó átadás-átvételi eljárást szabályozza. Ez utóbbi kategória kevésbé ismert: nem csak intézmény-összevonáskor, hanem már akkor is, amikor pusztán a vezető cserélődik, kötelező átadás-átvételi eljárást folytatni.

Az eljárásnak rövid határidő áll rendelkezésre. Ezért érdemes az első héten tudni, hogy mire kell felkészülni.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az átadás-átvétel három párhuzamos területet érint:

  • Tárgyi eszközök — tételes leltár, jegyzőkönyv, mellékletek, felelősségi nyilatkozatok.
  • Iratok — iratjegyzék, az 1995. évi LXVI. törvény szerinti köziratokra vonatkozó kötelezettségekhez.
  • Folyamatban lévő ügyek — szerződések, megbízások, közbeszerzések állapota.

A 4 leggyakoribb hiba, amit látunk

  1. Az új vezető a leltáradatot „rendben” állapotúnak fogadja el a régi vezetőtől. Később derül ki, hogy az analitika és a főkönyv között évek óta meglévő különbözet áll fenn — és most már az új vezető felelőssége.
  2. A 0 Ft-ra leírt eszközöket leselejtezik az átadás előtt. Pedig sok esetben fizikailag még működnek és az új vezetés használná őket. A helyes eljárás: bruttó értéken átadás, mérlegen kívüli (0. számlaosztály) nyilvántartás-átvezetés.
  3. Az iratjegyzéket egyáltalán nem készítik el. Pedig az 1995. évi LXVI. törvény ezt kötelezően írja elő, és a Magyar Nemzeti Levéltár felé bejelentési kötelezettség is van.
  4. A vagyonkezelői jog átszállása nem kerül külön rögzítésre a jegyzőkönyvben. Hónapokkal később derül ki, hogy a tulajdonjog és a vagyonkezelői jog nem ugyanott van.

Mit tehet az új vezető az első hetekben?

  1. Kérje el a meglévő tárgyi eszköz leltáradatot — Forrásból, ECOSTAT-ból, SAP-ból vagy más rendszerből.
  2. Egyeztesse a gazdasági vezetővel: mikor volt az utolsó teljes körű fizikai leltár, és milyen állapotú.
  3. Nézze meg, van-e elhelyezett határidő a 93/2018. Korm. rendelet szerinti eljárásra.
  4. Döntse el: a fizikai leltár megismétlése szükséges-e (ha a meglévő nyilvántartás megbízhatatlan), vagy elegendő a meglévő adatból a hivatalos dokumentációs csomag összeállítása.

Hogyan tudunk segíteni?

18 éve foglalkozunk vonalkódos leltározással és átadás-átvételi munkákkal. Két csomagot kínálunk:

Mindkettő térítésmentes 30 perces telefonos konzultációval indul. Visszatérő megbízóink között van a Terrorelhárítási Központ, az Országos Atomenergia Hivatal és a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum.

📞 +36 30 638 0462
karika.sarolta@vonalkodosleltar.hu

Ez a tartalom tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a szakjogászi vagy szakkönyvelői véleményt. A jogszabályi hivatkozások a 2026. május 15-i állapot szerint értendők.

Forrás-szakértelem — belülről nézve

Amikor azt mondjuk, hogy „20 éves tapasztalatunk van a Forrás rendszerben”, azt a legtöbb cég mondhatja el magáról, amelyik elég régóta dolgozik a közszférával.

De mi nem csak felhasználók vagyunk.

Üzletágvezetőnk — aki ma a vonalkódos leltározási projektjeinket vezeti — korábban a Griffsoft Zrt. alkalmazottja volt. Az ő feladata volt a Forrás vállalatirányítási rendszer vonalkódos leltározási alrendszerének kidolgozása, tervezése és fejlesztésének felügyelete.

Ami ma a Forrásban a vonalkódos leltározást lehetővé teszi — annak egy részét ő tervezte meg.

Ez nem önreklám. Ez kontextus. Mert ebből következik minden, amit az alábbiakban leírunk.


Mi az a Forrás, és miért fontos?

A Forrás egy magyar fejlesztésű vállalatirányítási és vagyongazdálkodási rendszer, amelyet elsősorban közszférás intézmények — önkormányzatok, iskolák, állami szervek, költségvetési szervezetek — használnak tárgyi eszközeik és készleteik nyilvántartására.

Ha közszférás szervezetnél dolgozol Magyarországon, szinte biztos, hogy találkoztál már Forrással — vagy találkozni fogsz.

A rendszer erős. Tud olyasmit, amiről sok felhasználójának fogalma sincs. Az analitikus nyilvántartás, a leltározási modulok, a tárhely-kezelés, az amortizációszámítás — mind ott van, ha valaki tudja, hol kell keresni.

A gond az, hogy a legtöbb szervezet a Forrás töredékét használja. Nem rosszindulatból. Egyszerűen azért, mert nem volt senki, aki megmutatta volna a többit.


A szoftver tud. Az adatok nem mindig.

A Forrásban a leltározás elvi alapja egyszerű: minden eszköznek van egy egyedi azonosítója, egy tárolási helye, egy felelőse és egy könyv szerinti értéke. Ha ezek stimmelnek a valósággal, a könyvelés és a fizikai állomány szinkronban van.

Ha nem stimmelnek — és általában nem stimmelnek —, ott kezdődik a probléma.

A leggyakoribb esetek, amikkel találkozunk:

1. A tárhelykódok nincsenek karbantartva.
A rendszerben van „raktár” és „iroda” — de az, hogy melyik iroda, melyik emeleten, az már régen nincs naprakészen. Az eszközök „lebegnek” a rendszerben.

2. Az analitikus állomány nem egyezik a főkönyvvel.
Ez a klasszikus: a könyvelés tudja, hogy van X millió forint értékű eszközállomány. Az analitika mást mutat. A különbözet „valahogy keletkezett” — és senki nem akarja felgöngyölíteni.

3. A selejt nincs kivezetve.
Évek óta a rendszerben van egy szerver, amit 2015-ben kidobtak. Egy projektor, amelyik már rég a kukában van. Nyilvántartva mint aktív eszköz, amortizálva mint valódi vagyon.

4. Személyi leltár nincs, csak eszközleltár van.
A Forrás tudja kezelni azt is, hogy melyik eszköz kinek van kiadva. Sok helyen ezt a funkciót sosem vezették be — holott ez az egyik legfontosabb kontroll.


Mit jelent a valódi Forrás-tapasztalat?

Nem azt, hogy tudunk belépni a rendszerbe, és el tudjuk indítani a leltározási modult.

Azt jelenti, hogy:

  • Tudjuk, hogyan épül fel az analitikus állomány — és meg tudjuk mondani, hol van benne a hiba, mielőtt elkezdenénk a fizikai leltárt.
  • Tudjuk, milyen sorrendben kell elvégezni a lépéseket — a személyi leltártól a fizikai felvételen át a kiértékelésig —, hogy a végeredmény importálható legyen vissza a rendszerbe hibátlanul.
  • Tudjuk, mi az, amit a Forrás nem tud megoldani egyedül, és ott emberi döntés kell — például összepárosítható többlet-hiány tételeknél.
  • Tudjuk, hogyan kell kommunikálni az adatokat a könyvelőkkel, hogy a leltárzárás ne tartson három hónapig.

Ez nem tankönyvből jön. Ez abból jön, hogy sok százezer tételt leltároztunk Forrás-os környezetben — és az alrendszer egyes részeit a mi emberünk tervezte.


Egy konkrét példa

Az egyik legnagyobb projektünkben egy több telephelyes, több ezer fős szervezet Forrás-állományát kellett rendbe tenni — miközben párhuzamosan zajlott a fizikai leltárfelvétel is.

A helyzet: az analitika és a főkönyv között évek óta halmozódó különbözet állt fenn. A fizikai leltár önmagában nem oldotta volna meg — ahhoz az analitikus állomány tisztítása is kellett.

Amit csináltunk: párhuzamosan dolgoztunk a rendszerben és a terepen. A vonalkód-olvasókkal rögzített adatokat napi rendszerességgel töltöttük vissza a Forrásba, és minden egyes nap látható volt a haladás — mind a megrendelőnek, mind nekünk.

A végén a különbözetek egy kezelhetően kis részévé csökkent annak, amivel kezdtük.


Miért írtuk ezt meg?

Mert a Forrás-tapasztalat a piacon elég inflált fogalom.

Sok cég mondja, hogy „dolgoznak Forrással”. Kevesebben mondják el, hogy pontosan mit is csinálnak benne. Még kevesebben értenek a rendszer felépítéséhez annyira, hogy a leltározást ne csak elvégezzék, hanem a visszatöltéstől a kiértékelésig az egészet koordinálják.

Mi ezt tudjuk.

Ha Forrás-os környezetben állsz leltár előtt — akár első alkalommal, akár már volt néhány kevésbé sikeres kísérlet —, szívesen megbeszéljük, mi lenne a leghatékonyabb megközelítés.

Díjmentesen. Telefonon is.

📞 +36 30 638 0462

✉ karika.sarolta@vonalkodosleltar.hu

A vonalkód nem varázspálca. De közel áll hozzá.

Sokan azt hiszik, hogy a vonalkódos leltározás azt jelenti: valaki elsétál egy polc mellett, és kész.


Nem egészen így működik.

A vonalkód egy eszköz. Mint a kalapács — attól, hogy van kalapácsod, még nem épül fel a ház magától.

Amit a vonalkód (vagy QR-kód, vagy RFID) valójában ad:

📌 Sebesség — töredék annyi idő alatt végzünk, mint kézzel

📌 Pontosság — nincs félreolvasás, nincs „azt hiszem ez az”

📌 Nyomon követhetőség — minden eszköznek van helye, gazdája, státusza

📌 Visszakereshetőség — egy év múlva is tudod, mi volt hol

De mindehhez kell:

  • egy rendesen felcimkézett eszközállomány
  • egy olyan rendszer, amibe az adatok kerülnek (Forrás, SAP, vagy más)
  • és valaki, aki érti, hogyan kell ezt a két világot összehozni

Mi ezt csináljuk. 2008 óta. Vonalkódos, QR-kódos, RFID-es és NFC-alapú leltározással egyaránt — attól függően, mi illik az adott helyzethez.

Nem a technológia a lényeg. A lényeg, hogy a végén az adat és a valóság ugyanolyan legyen.

Mi erre törekszünk. Minden egyes projektnél.

Ismerje meg szolgáltatásainkat.

Miért bízza a Terrorelhárítási Központ a leltározását külső szakértőre?

Van olyan munka, amit akkor végzünk a legjobban, ha tudjuk: itt nem lehet hibázni.


A Terrorelhárítási Központ nem az a megbízó, akinél be lehet sétálni, gyorsan lefotózni pár dobozt, és leadni egy Excel-fájlt.

Biztonsági átvilágítás. Szigorú belépési rend. Zárt területek. Katonai objektumok vidéken is.

Mégis: kétszer bíztak meg minket.

Miért bíz meg egy ilyen intézmény egy külső leltározó céget?

Mert a leltározás szakma. Olyan, mint a könyvvizsgálat — belülről csinálni lehet, de a külső szem más hibákat vesz észre. Nincs elfogultság, nincs “ezt mindig így csináltuk”, nincs kényelmi szempontokon alapuló döntés.

Mi bemegyünk, végigcsináljuk a folyamatot, átadjuk az eredményt — és távozunk.

Az adatok a megrendelőéi. A rendszer a megrendelőé. Mi csak a munkát végezzük el, amit senki sem szeret elvégezni.

Ha az egyik legbiztonságosabb intézmény megbízott bennünket — talán te is megteheted.

Vedd fel velünk a kapcsolatot.

Mit jelent 105 000 eszközt leltározni egyetlen szezonban?

105 000 eszköz. Egy szezon. Egy szakképzési centrum, rengeteg helyszín, és nulla csúszás.


2018-ban a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum megbízott minket a teljes intézményrendszerük tárgyi eszközeinek leltározásával.

105 000 eszköz.

Nem 1050. Százezerötszáz.

Iskolák, műhelyek, tantermi eszközök, IT-infrastruktúra — szétszórva Budapest különböző pontjain.

Amit ilyenkor csinálni kell:

✅ Előkészítés: megismerni a rendszert, a helyszíneket, a felelősöket

✅ Ütemterv: ki, mikor, hol, mit leltároz — és ezt be is tartani

✅ Képzés: a helyi személyzettel együttműködni, nem helyettük dolgozni

✅ Folyamatos visszajelzés: a megrendelő minden nap tudja, hol tartunk

✅ Kiértékelés: nem csak összeszámolni, hanem a különbözeteket is kezelni

A végén? Rendezett állomány, igazolt teljesítés, elégedett megrendelő.

Ezt nem lehet megcsinálni felkészülés nélkül. És nem lehet megcsinálni olcsón sem — de meglepően olcsóbban, mint gondolnád.

Ha nagy leltár előtt állsz és fogalmad sincs, hol kezdd, keress minket.

Az SAP vicces oldala: amikor az adat és a valóság köszönőviszonyban sincs

Az SAP azt mondja: 47 db laptop, 3. emelet, B szárny.
A valóság: 31 db laptop, ebből 4 törött, kettő pedig valaki otthonában van már két éve.


Nem viccelünk. Ilyet látunk.

Az SAP egy kiváló rendszer. Pontosan annyira kiváló, amennyire pontosan töltik fel.

A probléma nem a szoftver. A probléma az, hogy a fizikai valóság és a digitális nyilvántartás között ott van az emberi tényező — és az emberi tényező néha hazaviszi a laptopot.

Amit mi csinálunk: fizikailag végigmegyünk minden helyiségen, minden eszközön. Vonalkód-olvasóval, nem emlékezetből. Az olvasott adatot összevetjük az analitikai állománnyal. Ami stimmel, az stimmel. Ami nem, arra van egy folyamat.

SAP rendszerben már 3 szakképzési centrum (összesen 34 iskola) leltárát végeztük el — nulladik, „cimkéző” leltárként, ahol előtte szinte semmi nem volt kódolva.

Az eredmény? Utána az SAP és a valóság ugyanarról beszél.

Ez a cél. Nem több, nem kevesebb.

Van SAP-os leltározási kihívásod? Keress minket.

Az 5 legnagyobb leltározási hiba, amit költségvetési szervek évről évre elkövetnek

Az 5 legnagyobb leltározási hiba, amit költségvetési szervek évről évre elkövetnek — és hogyan kerüljük el őket.


Tíz év, több tucat projekt, százezer feletti tételszámok.

Látunk mindent.

És sajnos ugyanazokat a hibákat látjuk újra és újra — intézménytől, mérettől, rendszertől függetlenül.

Íme az 5 leggyakoribb:

1. A személyi leltár nincs kész, mire a fizikai leltár kezdődik.
Ha nem tudod, kinek mi a felelőssége papíron, a fizikai felvétel csak kaosz dokumentálása lesz.

2. A leltározókat nem képzik le az intézmény saját rendszerére.
Mindegy, hogy Forrás, SAP vagy valami házilagos Excel-megoldás — ha a leltározó nem ismeri, adatot rögzít, de nem olyat, ami később használható.

3. A leltár célja: “meglegyen” — nem az, hogy stimmeljen.
Sok helyen a leltározás adminisztratív kötelezettség, nem valódi vagyonellenőrzés. Az eredmény: könyvelés és valóság évek óta nincs szinkronban.

4. Nincsenek egyértelműen kijelölt tárhely-kódok.
Egy eszköznek lehet neve, lehet sorozatszáma — de ha nem tudod, hogy hol van, a leltár fele értelmetlen.

5. A kiértékelést utólag próbálják megoldani, nem közben.
A különbözeteket nem az elvégzett leltár után kell kezelni. Aki ezt az utolsó napra hagyja, az az utolsó napot sírva tölti.

Ezeket a hibákat mi is láttuk — és segítettünk kijavítani őket.

Ha idén leltár előtt állsz és nem szeretnél felesleges kört futni, írj nekünk.

Referenciák

Több mint egy évtizede bizonyítunk — megbízóink nevét és véleményét büszkén vállaljuk.

Ügyfeleink köre az állami és kormányzati szervektől a magáncégekig terjed. Minden projektünket határidőre, a megrendelő utasításainak megfelelően, igazolt minőségben teljesítettük.


Terrorelhárítási Központ (TEK)

Visszatérő megbízó · 2014–2021

Magyarország egyik legmagasabb biztonsági besorolású intézményének leltározási feladatait kétszer is ránk bízták. Az első megbízásban (~18 000 eszköz) elvégeztük a törzsadatállományok felülvizsgálatát, a leltárfelvételi eljárás fejlesztését és a kiértékelési tanácsadást. A 2021-es projektben 8 leltárbizottságban biztosítottunk külső szakértőket a TEK valamennyi budapesti és vidéki objektumában, és elvégeztük a teljes leltárfeldolgozást.

„A megrendelés tárgyában meghatározott feladatokat a megrendeléses feltételeknek megfelelően, jó minőségben teljesítette.”
— Terrorelhárítási Központ, Gazdasági Igazgatóság


Országos Atomenergia Hivatal (OAH)

Visszatérő megbízó · 2018, 2019, 2021–2022

Az OAH három egymást követő évben bízta ránk tárgyi eszközeinek teljes körű vonalkódos leltárfelvételét — köztük a paksi telephely és a budapesti leltárkörzetek felmérését is. Három projekt, közel 16 000 leltározott eszköz, minden alkalommal maradéktalan elégedettség.

„Az elvégzett munkával elégedettek vagyunk.”
— Országos Atomenergia Hivatal


Budapesti Komplex Szakképzési Centrum (BKSZC)

2018

Budapest egyik legnagyobb szakképzési intézményrendszerének 105 000 tárgyi eszközét leltároztuk fel egyetlen szezonban — az előkészítéstől a teljes körű fizikai felvételen át a kiértékelés támogatásáig.

„A teljesítés az előírásoknak és a megrendelésnek megfelelően történt.”
— Budapesti Komplex Szakképzési Centrum, Gazdasági vezető


Gloster Networks Kft.

2022

A hazai IT-infrastruktúra piac meghatározó szereplőjének 21 850 eszközéről készítettük el a teljes leltáradatbázist: előkészítés, fizikai felvétel, adatbázis-összeállítás, kiértékelés és dokumentáció — komplex, egyablakos szolgáltatásként.

„A megrendelésben szereplő költségkeretek betartásával teljesítette. Az elvégzett munkával elégedettek vagyunk.”
— Gloster Networks Kft., Ügyvezető


Központi Gazdasági Ellátó Igazgatóság (GEI)

2014–2015

86 000 eszközre kiterjedő leltározási projekt, amelynek keretében technikai hátteret biztosítottunk, a leltározó személyzetet képeztük, és szakértői tanácsadást nyújtottunk a kiértékeléshez.

„A teljesítés az előírásoknak és a megrendelésnek megfelelően történt.”
— Központi Gazdasági Ellátó Igazgatóság


Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC)

2026 — folyamatban

12 tagintézményt magában foglaló centrum eszközeinek SAP-alapú analitikus nyilvántartása, selejtezési feladatok lebonyolítása és a 2026. évi teljes leltár elvégzése. Visszatérő, hosszú távú megbízói kapcsolat.


ÉTH Érd és Térsége Hulladékkezelési Nonprofit Kft.

2025

A közüzemi szektorban működő nonprofit társaság 2024. évi vagyonleltárának és eszköznyilvántartásának elkészítése, helyszíni felvétellel és teljes dokumentációval.


További megbízóink

Az alábbi szervezetek is igénybe vették szakmai szolgáltatásainkat:

  • Alkotmányvédelmi Hivatal
  • Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
  • Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH)
  • Nemzeti Informatikai Szolgálat (NISZ)
  • Agrár Vállalkozási és Hitelgarancia Intézet (AVHGA)
  • Készenléti Rendőrség
  • Érdi Szakképzési Központ

Számokban

10+ év igazolt piaci jelenlét
15+ lezárt projekt
250 000+ leltározott eszköz (igazolt referenciákban)
visszatérő megbízó (OAH, TEK, BMSZC)
100% teljesítési arány — egyetlen megszakított szerződés sem

Mit mondanak megbízóink?

„A Turner & Pigeon Systems Kft. a megrendelés tárgyában meghatározott feladatokat a megrendeléses feltételeknek megfelelően, jó minőségben, a megrendelésben szereplő költségkeretek betartásával teljesítette.”

Ez a mondat nem véletlenül szerepel minden referenciaigazolásunkban — mert nálunk ez nem sablon, hanem valóság.

Szeretne Ön is az elégedett megbízóink közé tartozni?
Vegye fel velünk a kapcsolatot!

A független leltározó cég előnyei

● Költsége előre tervezhető

● Objektív nyilvántartásba vétel történik

● A leltározáshoz szükséges eszközök folyamatos fejlesztése a mi feladatunk

● Munkatársaink sokféle helyzetben, különböző helyszíneken, más-más körülmények közt szereztek tapasztalatot. Emellett folyamatos képzésben vesznek részt. Ennek segítségével gyorsan, pontosan és hatékonyan dolgoznak.

● Nem veszi el a helyi dolgozók figyelmét, energiáját

● Az Önnek legmegfelelőbb időpontban történik

● Tartható határidők

A vonalkódos rendszer előnyei

Minden eszköz egyedi vonalkódos azonosítót kap, amely gyors és pontos beazonosítást tesz lehetővé akár évek elteltével is. A megfelelő felületre felhelyezett címkék tartósak és hosszú élettartamúak. Kézi leolvasóval az eszközök nyilvántartásba vétele egyszerű, gyors és megbízható.

Az eszközök mellett a tárhelyek – szobák, irodák, raktárak, polcok – szintén elláthatók vonalkóddal, így a leltár során minden egység pontosan lokalizálható marad.